Szófaj kereső

Amikor

 

névmás vagy

határozószó vagy

kötőszó

Keress egy kis zsebpénzt egyszerű kérdések megválaszolásával! (x)

Mi a névmás?

Más szófajokat (főnevet, melléknevet, számnevet vagy határozószót) helyettesítő szavak. Akkor használunk névmásokat, amikor a mondatban nem akarunk megismételni egy már elhangzott szót. A névmásoknak tehát önmagukban nincs fogalmi jelentésük, hanem a szövegkörnyezet által válnak tartalmas szavakká azáltal, hogy átveszik a helyettesített szó jelentését.

Tíz fajtája:

  1. személyes névmás (pl. én, téged)
  2. birtokos névmás (pl. enyém, tieid)
  3. visszaható névmás (pl. magam, magatok)
  4. kölcsönös névmás (pl. egymást, egymással)
  5. mutató névmás (pl. ez, amolyan)
  6. kérdő névmás (pl. ki, mekkora)
  7. vonatkozó névmás (pl. ami, amikor)
  8. határozatlan névmás (valami, olykor)
  9. általános névmás (mindenki, bárhol)
  10. tagadó névmás (sehogyan, soha)

A névmások a mondatban a helyettesített szó mondatrészi szerepét töltik be.

Mi a határozószó?

Egy másik szó bővítményeként annak jelentését pontosító vagy megváltoztató szófaj, aminek szerepe, hogy toldalékok és névutók nélkül kifejezze az állítmány körülményeit.

Három fajtája:

  1. helyre utaló határozószók (pl. itt, messze)
  2. időre utaló határozószók (pl. mindig, éjjel)
  3. egyéb körülményt, állapotot vagy módot kifejező határozószók (pl. egyedül, biztosan, általában)

Kérdőszavai: Hol? Honnan? Hová? Mikor? Hogyan?

A határozószók a mondatban határozói szerepet töltenek be.

Mi a kötőszó?

Olyan segédszó, aminek nincs önálló fogalmi jelentése, hanem szavakat, mondatrészeket, tagmondatokat vagy egész önálló mondatokat kapcsol össze egymással, kifejezve az összekapcsolt egységek közötti logikai viszonyt.

Mondattani viszonya szerint két fajtája van:

  1. alárendelő kötőszavak (pl. mert, miután, ha, amely, hogy)
  2. mellérendelő kötőszavak, melyeket jelentésük alapján öt csoportba sorolunk:
    • kapcsolatos viszonyú (pl. és, sőt)
    • ellentétes viszonyú (pl. de, hanem)
    • választó viszonyú (pl. vagy, akár)
    • magyarázó viszonyú (pl. azaz, vagyis)
    • következtetésre utaló kötőszavak (pl. ezért, így)

A kötőszóknak nincs mondattani szerepük.

Hibajelentés