Szófaj kereső

Neki

 

névmás vagy

igekötő

Mi a névmás?

Más szófajokat (főnevet, melléknevet, számnevet vagy határozószót) helyettesítő szavak. Akkor használunk névmásokat, amikor a mondatban nem akarunk megismételni egy már elhangzott szót. A névmásoknak tehát önmagukban nincs fogalmi jelentésük, hanem a szövegkörnyezet által válnak tartalmas szavakká azáltal, hogy átveszik a helyettesített szó jelentését.

Tíz fajtája:

  1. személyes névmás (pl. én, téged)
  2. birtokos névmás (pl. enyém, tieid)
  3. visszaható névmás (pl. magam, magatok)
  4. kölcsönös névmás (pl. egymást, egymással)
  5. mutató névmás (pl. ez, amolyan)
  6. kérdő névmás (pl. ki, mekkora)
  7. vonatkozó névmás (pl. ami, amikor)
  8. határozatlan névmás (valami, olykor)
  9. általános névmás (mindenki, bárhol)
  10. tagadó névmás (sehogyan, soha)

A névmások a mondatban a helyettesített szó mondatrészi szerepét töltik be.

Mi az igekötő?

Olyan segédszó, aminek nincs önálló fogalmi jelentése, hanem egy igéhez kapcsolódva módosítja vagy teljesen megváltoztatja az ige jelentését.

Három fajtája:

  1. a cselekvés irányát jelző igekötők (pl. felnéz, bemegy)
  2. a cselekvés időbeli lefolyását, állapotát jelző igekötők (pl. elalszik, meglát)
  3. az eredeti ige jelentését megváltoztató igekötők (pl. hozzálát, átver)

Az igekötőknek önállóan nincs mondattani funkciójuk, hanem az igével együtt elemezve őket az állítmány részei.

Hibajelentés