Szófaj kereső

Zöldellő

 

folyamatos melléknévi igenév

Példamondat:
"Szakadó eső, köd, napsütés, tomboló orkán, szelíd tavasz, perzselő nyár, tarka ősz, zöldellő erdő, azúrkék óceán... Nem látod, nem tudod. Mert háttal ülsz. Háttal az ablaknak. Amin túl ott a világ. Szakadó esővel, köddel, napsütéssel, tavasszal, ősszel, tóval, óceánnal... annyi mindennel. De te nem fordulsz meg. Nem fordulsz meg, mert félsz. Félsz attól, hogy a látvány magával ragad, és netán majd ki akarsz lépni az ajtón. Ezért inkább háttal ülsz, és azt hazudod magadnak, hogy szebb az, amit magad előtt látsz, mint ami mögötted van. És hazudod tovább az életet."
(Csitáry-Hock Tamás: Szívérintés)

Mi a folyamatos melléknévi igenév?

Átmeneti szófaj, ami egyrészt igei, másrészt melléknévi tulajdonsággal rendelkezik: igéből keletkezik, de a mondatban a melléknév szerepét tölti be, hiszen valamilyen sajátosságot fejez ki azáltal, hogy az ige jelentését egy jelen idejű cselekvésből származó tulajdonságként nevezi meg.

Folyamatos melléknévi igenevet bármelyik igéből lehet képezni az ‑ó, ‑ő toldalékkal (pl. puskázó, zenélő).

A folyamatos melléknévi igenév a mondatban a minőségjelző, állítmány, módhatározó vagy állapothatározó szerepét tölti be.

Hibajelentés